Mit értünk perifériás keringési zavar alatt?

Ezt a kórállapotot a végtagok izmainak és szöveteinek hiányos oxigén- és tápanyag-ellátottsága jellemzi.

Ennek oka, hogy a vérben lévő zsír-, koleszterin- és kalcium többlet lerakódik az artériák falába, és szűkülethez, az artériák elzáródásához vezet.

Az állapot súlyosbodása az érintett végtagok intenzív fájdalmával jár, a legsúlyosabb esetekben a végtagok különböző szövetrészei elhalnak, így amputálni kell azokat. Orvosi néven ezt nevezzük az alsó végtagok krónikus obliteráló arteriopathiájának, amelynek fő oka az érelmeszesedés.

Perifériás keringési zavarról beszélünk, amikor verőér szűkület (sztenózis), illetve elzáródás (obstrukció) következtében elégtelenné válik az izmok és egyéb szövetek oxigén- és tápanyag-ellátottsága. Leggyakrabban az alsó végtag szintjén jelentkezik. Legfőbb oka az érszűkület (atherosclerosis), a vérzsírok, koleszterin, kalcium stb. lerakódása az érfalban. Ezen hiányállapot különböző panaszok megjelenéséhez, gyaloglás közben jelentkező lábfájdalomhoz (claudicatio intermittens) vezet. Legsúlyosabb formájában az alsó végtag érintett területei elhalnak. Az előbbiekben összefoglalt állapotot, orvosi szaknyelven alsó végtagi krónikus obliteratív verőér szűkületnek nevezzük.

A perifériás keringési zavar megjelenési formái és szövődményei

Az artériás keringési zavarok hosszú évek során alakulnak ki, nem egy önkéntelen (spontán) módon megjelenő elváltozás. Ennek tükrében a bizonyos távolság megtétele után jelentkező görcsös lábszárfájdalmat figyelmeztető jelnek kell tekinteni.
Klinikai stádiumbeosztás:

  • I stádium: tünetmentes verőér szűkület – az érszűkület olyan kismértékű, hogy nem okoz panaszokat a mindennapi tevékenység során.
  • II stádium: bizonyos távolság megtétele után jelentkezik a görcsös lábszárfájdalom, amely lehetetlenné teszi a továbbhaladást.
  • III stádium: nyugalmi állapotban is jelentkezik a lábszárfájdalom (főleg éjszaka).
  • IV stádium: kiterjed szövetelhalások, nehezen gyógyuló fekélyek jelennek meg, ezt követően az érintett végtag elhal, elkerülhetetlenné téve az amputációt.
    Az 50-ik életévét betöltött korosztály megközelítőleg 5%-nál figyelhető meg alsó végtagi keringési zavar. Az érintett férfiak száma kétszerese az érintett nők számának. Románia körülbelül 1 millió lakosa szenved végtagi érelzáródásban. A miokardiális infarktussal és a szélütéssel együtt ez is a vezető halálokok közé tartozik.

Diagnosztikai eljárások

Első lépés: fizikális vizsgálat, amely során felmerül az alsó végtagi krónikus obliteratív verőér szűkület gyanúja.
Második lépés: olyan kiegészítő vizsgálatok, amelyek az obstrukció fokának és a betegség pontos helyének megállapításában lehetnek segítségünkre. Ezek:

  • futópad segítségével, méterben kifejezve meghatározzuk azt a távolságot, amelynél a görcsös lábszárfájdalom jelentkezik.
  • a Doppler ultrahang vizsgálat információt nyújt az elzáródás elhelyezkedéséről, az érszűkület fokáról és az érfal állapotáról.
  • kontrasztanyagos angiográfiás vizsgálatot nem egyértelmű eredmények vagy endovasculáris, illetve nyílt sebészeti műtét indikációja esetén végzünk,

Konzervatív kezelés

A keringési zavarok kezelésében kulcsfontosságúnak bizonyul a gyaloglás. A rendszeres testmozgás és a mozgás intenzitásának fokozatos növelése, elősegíti a kollaterális érhálózat kialakulását, ezzel növelve az alsó végtag szöveteinek vérellátását. Ezt gyógyszeres kezeléssel is ki lehet egészíteni.

Invazív eljárások: értágítás (ballonos angioplasztika, PTA, stent)

Percutan transluminalis angioplastica (PTA) – az eljárás lényege egy ballonkatéter behelyezése a szűkült érszakaszba. A ballon felfújásával érjük el a kívánt érátmérőt. Abban az esetben, ha az eljárás nem szünteti meg a szűkületet, egyéb eszközöket (stent) alkalmazuk. A rövid érszakaszt érintő izolált (elszigetelt) szűkület megszüntetésére a PTA a legalkalmasabb szakorvosi eljárás.

Érsebészeti beavatkozások (endarterectomia, bypass)

A rövid szakaszt érintő verőér szűkület (sztenózis), illetve elzáródás (obstrukció) az angioplasztika mellett endarterectomiával oldható meg. Az endarterectomia az érszűkületet okozó plakk és a sérült érfal eltávolítását, majd ezt követően az ér lumenének helyreállítását foglalja magába. A hosszabb érszakaszok érintettsége esetén bypass segítségével áthidaljuk az elzáródott érszakaszt.

Mit értünk hasi aorta aneurizma alatt?

Aneurizmának nevezzük egy artéria normális átmérőjéhez képest 1,5-szeresére való tágulatát.

Hogyan alakul ki az aneurizma?

Az érfal rétegeinek körülírt tágulata, zsákszerű kiboltosulása, elvékonyodása és végül repedése jön létre, mindez az érintett artériában uralkodó magas nyomás és az érfal szerkezeti változásainak eredményeként. Magas aneurizma rizikócsoportba sorolhatjuk a dohányzókat és sok éve fennálló, kezeletlen, magas vérnyomásban szenvedő pácienseket. A betegség gyakoribb idős, férfi páciensek körében. A kötőszöveti betegségek általában családi halmozódást mutatnak. Felmérések adatai szerint az aneurizmában szenvedő páciensek 20%-a rendelkezik legalább egy olyan közeli családtaggal, aki kötőszöveti betegségben szenved. Ezen felül az aneurizma a kötőszöveti betegség más megnyilvánulási formáival is gyakran társul (visszér, aranyér, sérv, izületi betegségek stb).

Legsúlyosabb szövődménye az aneurysma ruptura, amely azonnali sürgősségi ellátást igényel, mivel végzetes belső vérzést okoz. Sok páciens nem részesül időben megfelelő orvosi ellátásban, amely sajnos azonnali halálhoz vezet. Emiatt rendkívül fontos a betegség korai felismerése és megelőző kezelése.

Hogyan lehet felismerni a hasi aorta aneurizmát?

A betegség korai szakaszában nem okoz jellemző panaszokat. Rendszerint csak a szövődmények kialakulásának pillanatában szerzünk tudomást a létezéséről. Leggyakoribb tünete az erős hasi fájdalom, amely mélyen a gerincoszlopba vagy a medencébe sugárzik. A betegség végzetes kimenetelének elkerülése végett fontos időben felismerni. Az erre alkalmas, biztos és egyszerűen elvégezhető kivizsgálási módszer a hasi ultrahangvizsgálat. Az ultrahang segítségével, megállapítjuk az aneurizma jelenlétét, annak klinikai stádiumát és a sebészeti beavatkozás elvégzésének szükségességét. Műtéti indikáció esetén kiegészítő vizsgálatokat (CT angiográfia, MR angiográfia, arteriográfia stb.) végzünk.

Melyek a kezelési lehetőségek?

A terápiás eljárás a kóros elváltozást mutató érszakasz kiiktatásából áll. A sebészeti beavatkozás szükségessége az aneurizma átmérőjétől függ. 40 mm alatti átmérővel rendelkező aneurizma repedésének kockázata nagyon alacsony, ezért nem igényel műtéti beavatkozást. A 40 mm feletti átmérő esetén sebészeti beavatkozás szükséges, 50 mm felett pedig azonnali sürgősségi műtétet kell elvégezni. Az aneurizmák kezelésére alkalmazott leggyakoribb sebészeti eljárás a beteg érszakasz eltávolítása és műérrel való helyettesítése. Bizonyos esetekben, ha a az érszűkület a hasi főverőeret és mindkét medencei verőeret érinti, szövetbarát Y alakú műeret ültetünk be. Endovaszkuláris módszerrel protézis (stent-graft) beültetését is elvégezzük. Az endoprotézis egy rugalmas cső, amelynek hálószemei egy műanyag membránnal vannak bevonva.

Pácienseink számára, bármekkora is a baj, mindig a legmegfelelőbb ellátást biztosítjuk.

Mit tehet a páciens?

Rendszeresen ellenőrizze vérnyomását, kerülje a nehéz súlyok emelését, illetve az erős hasprést (például székelés közben). Törekedjen az ideális testsúly elérésére és megtartására, ne dohányozzon, rendszeresen vegyen részt ellenőrzéseken (6 havonta vagy az orvosa által ajánlott időközönként).

Mi a stroke?

A stroke (agyérkatasztrófa) az agy hirtelen kialakuló vérellátási zavara következtében létrejövő kórkép, amely az agy működésének zavarához vezet, maradandó károsodásokat okozva. A kórkép kialakulásában fontos szerepet játszik az agy oxigénnel szembeni rendkívüli érzékenysége.

Hogyan alakul ki a stroke?

A stroke-nak több típusa és kiváltó oka lehet. Ischaemiás stroke-ról beszélünk az agy vérellátásának hirtelen kialakuló hiánya miatt létrejött kórkép esetén. Ez a jellemző, 90%-ban előforduló típusa a stroke-nak. Legfőbb oka a verőerek elzáródása: trombózis (vérrög képződés) vagy embólia (a fej, a nyak vagy a szív verőereinek területéről elvándorolt vérrög) következtében. A trombusok kialakulhatnak az elmeszesedett agyi erekben, illetve leggyakrabban a nyaki ütőerekben, vagy azok ágaiban, ahonnan a véráram útján az agyba jutnak, ahol érelzáródást okoznak. A stroke betegség fennmaradó 10-20%-át a vérzéses stroke képviseli. A megnövekedett nyomás következtében az agyi verőerek megrepednek és agyállományi vérzés alakul ki. A vérzés főbb okai közé sorolhatjuk a nagyon magas értékeket elérő vérnyomást, vagy a velünk született érrendszeri rendellenességeket (intracerebralis aneurysma).

Melyek az agyérkatasztrófa főbb klinikai jellemzői?

A stroke kialakulását sok esetben átmeneti ischaemiás roham (TIA-transient ischemic attack) előzi meg, amely múló fokális neurológiai tüneti állapot.

A stroke tünnettana:

  • néhány perc vagy óra múlva megszűnő homályos látás, beszédzavar, alsó vagy felső végtagi bénulás
  • átmeneti kettős látás
  • hirtelen fellépő, erős fejfájás
  • szédülés

Ezen figyelmeztető jeleket komolyan kell venni és mihamarabb sürgősségi ellátásban részesíteni az érintett személyt.

Hogyan tudjuk a figyelmeztető jeleket elkülöníteni?

Kiemelten fontos meghatározni, hogy agyi vérellátási zavar okozza-e a fenti figyelmeztető jeleket. Első lépésként ultrahangvizsgálatot végzünk, amely segítségével a nyaki ütőér és a vertebrális artériák állapotát határozzuk meg. Az ultrahang fájdalommentes, nem invazív kivizsgálási módszer, amely pontos információt nyújt a veszélyt jelentő ateroszklerotikus kalcifikációkról, az érszűkület mértékéről és az érfal elváltozásairól. Ha sebészeti beavatkozásra kerül sor, arteriográfiás kivizsgálást végzünk. A stroke azon kórképek közé tartozik, amelyek esetében nagy fontossággal bír a hatékony megelőzés, mivel szövődményei drasztikusak és sok esetben, például bénulás esetén lehetetlen a teljes felépülés. Egy részletes klinikai vizsgálatra van szükség, amely során kiemelt figyelmet kell fordítani a magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség jelenlétére. Aterotrombózis okozta stroke esetén, a teljes érrendszer részletes kivizsgálása szükséges, mivel gyakran társul a szívkoszorúerek és az alsó végtagok ereinek hasonló elváltozásaival, szűkületével.

Milyen terápiás módszerek állnak rendelkezésünkre?

Elsősorban a stroke kialakulásának megelőzésére kell fektetni a hangsúlyt. Az életmódváltás mindig hatékonynak bizonyul a következő ajánlásokkal:
Ne dohányozzon! Csökkentse az állati zsírokban gazdag élelmiszerek fogyasztását, törekedjen az ideális testsúly elérésére és megőrzésére, mérsékelje az alkohol-, a túlzott só- és szénhidrát fogyasztást, igyekezzen vérnyomását normális szinten tartani, kerülje a stresszhelyzeteket, rendszeresen ellenőrizze vércukorszintjét, cukorbetegség esetén pedig tartsa be orvosa előírásait.

Szükség esetén gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll, viszont ha a nyaki ütőér, illetve a vertebrális erek szűkülete súlyos panaszokat okoz, sebészeti beavatkozásra kerül sor, kivédve ezzel a stroke megjelenését. Műtét során eltávolítjuk a vér keringését akadályozó trombust/embólust, és letisztítjuk az érfalat. Ez helyi érzéstelenítésben, kis bemetszéssel valósul meg. Jó hír, hogy a műtét utáni felépülés nagyon gyors. Ha a nyitott műtét túl kockázatosnak bizonyul, endovaszkuláris beavatkozásra kerül sor, stent beültetésével. Minden esetben az Önnek legmegfelelőbb megoldást választjuk, közösen.

Egyeztessen konzultációs időpontot és látogasson el központunkba.